A nagyüzemi mezőgazdaság kockázataA nem hatékony rendszerek nemcsak a természetet pusztítják hatalmas helyigényükkel, hanem megbízhatatlanok is, és csak óriási erőfeszítéssel működtethetők.
Itt egy táblázat a mezőgazdaság vízigényéről. Mit tegyünk, ha szárazabb és melegebb lesz? Kevesebb víz, ami így még gyorsabban elpárolog. Gigantikus sótalanító üzemek, gigantikus infrastruktúra, hogy vizet juttassunk a földekre? Illúzió, a nagyüzemi mezőgazdaság eladósodott és lefogyott. Régebben egy 200 hektárral rendelkező gazdát Ausztriában gazdag földtulajdonosnak neveztek volna, de ma már a következő támogatási átutalásra kell várnia, hogy 12 000 euróért megvehessen egy GPS-vezérlőrendszert a traktorjához. Egy 15 km hosszú csővezeték a Dunától egy egyre szárazabb mezőre? Túl drága, a mai mezőgazdasági árak mellett megfizethetetlen.
A gazdák hevesen tiltakoznak a talajvízre vonatkozó, legfeljebb 50 mg/liter nitrátra vonatkozó uniós határérték ellen. Ez a létkérdés: vagy megengedik a talajvíz szennyezését, vagy elpusztulnak.
Az emberek, az állatok és a növények nem tudnak foszfor nélkül élni: Ám hamarosan a létfontosságú nyersanyag elfogyásával fenyeget - és semmi sem pótolhatja. A trágyaként a szántóföldre hordott anyagot kimossák, és a tengerbe kerül. A tengerek túlzott trágyázása különösen a sekély tengereket, például a Balti-tengert fenyegeti. A Globális Foszforkutatási Kezdeményezés (GPRI) becslése szerint évente 8-15 millió tonna foszfort mos a tengerbe a víz. A búza 2,7-3,2 g foszfort tartalmaz kilogrammonként. 1 kg foszfor 350 kg búza előállításához elegendő. 8 millió tonna foszfor 2,800 millió tonna gabonához, 15 millió tonna foszfor 5,250 millió tonna gabonához elegendő. A világ 750 millió tonna búza termeléséhez szükséges foszfor sokszor egyszerűen kimosódik a mezőről a tengerbe. Nem engedhetjük meg többé, hogy egy ilyen létfontosságú nyersanyagot elpazaroljunk a nagyüzemi mezőgazdaságban!
Az összes vegyszer a rovarok, gyomok, gombák ellen, mennyire káros valójában? |
